Mostanság nincs net a hostelban, szóval nem tudom mit írtunk le utoljára, de szerintem a Felmondás 2 lehetett.
Utána az egész hetet a munkakeresésnek szenteltük, ami körübelül 2 órát tett ki. Meglepően hamar fogynak az önéletrajzok… A technikánkon változtattunk, mert észrevettük, hogy a hostelban mindenféle izetlenek is találnak nem olyan rossz melókat. Az új technika az volt, hogy külön váltunk és kicsit dumáltunk is magunkról. Két óráig osztogattunk, aztán meg vártuk, hogy jelentkezzenek.
Meglepő, hogy ez kedden történt és utána igazából egész héten nem is kerestünk melót. Visszagondolva nem is tudom mit csináltunk. Kedden este elmentünk megünnepelni a felmondást, elég jó buli volt, valami spanyol partiba keveredtünk végül, 5kor lefeküdtünk, szóval szerdán egész nap pihiztünk. Csütörtökön csak hesszeltünk, bementünk egy munkaközvetítőhöz, aki valami jöbőbeni gyári munkáról beszélt, intéztünk egy-két papírt, ilyesmik. Pénteken vissza kellett mennünk a papírokkal 11re, meg ki kellett csekkolnunk, mert pénteki sunrise-unk következett, amikoris megcsörrent a telefon. Trrr dobpergés….
Munka! Engem kerestek (Dóri) és a hely valami kis kajálda a parton. Ennyi tudva elindultunk oda, (a legjobbat remélve, a legrosszabbra számítva) és egyből be is állítottak pincérnőnek. A meló igazi álom. A hely egy 30 éve működő kis családi vállalkozás, kellemes hangulat, ingyen ebéd az étlapról, ingyen kávé, süti, ami csak kell. Kevin a fagyis, még tukmálja is a fagyit, a munka maga kellemes, emberekkel érintkezünk (megdicsérték a vendégek az angolom, juppi) és a legjobb; nap végén a kezünkbe adják a 6 fontos órabérnek megfelelő fizetést, semmi lehúzás, 3 naponta egy 10es a borravaló gyanánt (mert ezt egy dobozba gyűjtjük) reggelente meg változó, hogy 10, 11vagy 12re kell menni. A munkatársak is nagyon rendesek, nem gáz ha valamit hibázol, istenkirály! És meglepő módon nagyon elégedettek is velem, ami azért vicces, mert körübelül még a mekis tálcát sem tudom/tudtam felvinni egy lépcsőn. Még kicsit bizonytalan vagyok, de már most sokkal jobban megy. Szóval pénteken dolgoztam is 11től 6ig, kézbe kaptam a pénzt és csak ilyenkor számoltunk utána, hogy sokkal jobban kellett ez a meló mint azt gondoltuk…
Péntek-szombaton lenyomtuk a dupla sunrise-unkat, fel is került a never again listánkra. (ezt a Mutternak nem muszáj említeni ;)) Két nap backpack party, parton alvás, (egyik nap esett!!) nyilvános wc tisztálkodás… Kellemes. Amúgy tényleg csak az a rész nehéz, amikor 3kor bezár a club és a meki csak 5kor nyit. Amúgy sima ügy. J
Vasárnap 3tól másnap 9ig alvás a hostelban, aztán én elmentem melózni. Reggel 10től este 8ig voltam. 10 óra! Yeah! A Csilla addig munkát keresett. Kedden-szerdán ugyanez, de csak 5óra munka. Mivel a Csilla nem talált melót, ezért kitaláltuk, hogy váltogatjuk az enyémet. A főnök simán bele is ment, ezért tegnap kapott tőlem egy rövidke triált. (a Csilla, nem a főnök)
Szóval ma már ő dolgozik. Épp most ment el, én meg a hostelban írom egy word doksiba ezt a szöveget, aztán majd elmegyek a mekibe netezni.
Kedden elmentünk ugyanarra a bulira, amire múlt héten is, elég jó volt, vicces, hogy a spanyolok ennyire beférkőztek a buli életbe. Itt egy sima buliban is annyi őrültséggel találkozunk, amennyivel szerintem Győrben még összesen sem. Ma meg megyünk egy habpartiba. Kiváncsi vagyok mi sül ki belőle.
Mostanság már eléggé a visszaszámlálós szakaszban vagyunk, hiszen augusztus 15-én repülünk haza. Azért már hiányoztok nagyon! (Akinek nem inge, ne vegye magára. ;))
Ja és remélem már szervezitek a welcome bulinkat!
Az időjárás felháborító! Amióta itt vagyunk egyszer mentem csak bele a tengerbe és az is eléggé erőltetett volt. Alapvetően gyakran van kellemes tavaszi idő, amivel még ki is egyeznénk, na de kérem, nyár van. És egy egész nyár kánikula nélkül azért túlzás. A legrosszabb az egészben, hogy elvileg tavaly milyen nagy kánikula volt… na kösz.
Most még írogatni van kedvem, ezért egy új bejegyzésben megírom a brightoniak bulizási szokásait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése